French
DeutschStara Diklenica – Wikipédia
| Stara Diklenica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Kapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43203 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 50 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 03″, k. h. 16° 52′ 36″45.967400°N 16.876700°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 03″, k. h. 16° 52′ 36″45.967400°N 16.876700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stara Diklenica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 8, közúton 9 km-re északra, községközpontjától légvonalban 2 km-re délkeletre, Kapela és Srednja Diklenica között a Birnica- és Borakusa-patakok által övezett területen fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1775-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Sztara Diklenicza” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Deklenicza (Sztara)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Diklenicza (Stara)” néven 15 házzal, 56 katolikus és 38 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 126, 1910-ben 176 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 57%-a horvát, 38%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 56 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 126 | 147 | 144 | 98 | 148 | 176 | 166 | 156 | 130 | 139 | 130 | 108 | 91 | 79 | 70 | 56 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 134. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 187. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
