French
DeutschTomaš – Wikipédia
| Tomaš | |
 | |
| A Szent Tamás templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Belovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43000 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 192 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 05″, k. h. 16° 54′ 55″45.884600°N 16.915400°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 05″, k. h. 16° 54′ 55″45.884600°N 16.915400°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tomaš témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tomaš falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovár központjától légvonalban 6, közúton 10 km-re keletre, Prespa és Gornji Tomaš között Tomašica-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A 17. századtól a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Thomas” néven szerepel.
A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tomass” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tomass” néven 61 házzal, 354 katolikus és 21 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 418, 1910-ben 918 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 81%-a horvát, 10%-a szerb, 8%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 86%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 241 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 418 | 482 | 530 | 656 | 834 | 918 | 986 | 1.062 | 1.042 | 607 | 508 | 436 | 426 | 330 | 310 | 241 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Tamás tiszteletére szentelt temploma[6] a 18. században már állt. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, szűkebb, sokszög záródású, keletelt szentéllyel, csúcsíves ablakokkal. A karcsú harangtorony a nyugati homlokzat felett magasodik. Középkori elemei ma is láthatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 686. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2113.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
