Csíkkozmás – Wikipédia

Csíkkozmás (Cozmeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségCsíkkozmás
Rangközségközpont
Irányítószám537065
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód85813
Népesség
Népesség1509 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1394 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság675 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 56′46.233333°N 25.933333°EKoordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 25° 56′46.233333°N 25.933333°E
Csíkkozmás weboldala
SablonWikidataSegítség

Csíkkozmás (románul: Cozmeni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2002-ig Csíkszentmártonhoz tartozott, azóta önálló község.

Fekvése

[szerkesztés]

Csíkszeredától 20 km-re délkeletre a Kozmás és a Nyerges-patak mellett fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

Története

[szerkesztés]

1332-ben Sanctis Codmas et Damiano néven említik először. Eredeti neve Girgicfalva volt és az Olt mellett a Görgös nevű dűlőben feküdt. A falu ősidők óta lakott, területén újkőkori, bronz és vaskori leletek kerültek elő. Árpád kori templomát 1661-ben felégette a török, de 1653 és 1670 között újjáépítették. 1662-ben tornyot is építették hozzá, melyben 1772-től az alvinci uradalomtól vásárolt óraszerkezet működött, ekkor magasították is. A templom egy régebbi kápolna helyén épült gótikus stílusban Szent Kozma és Damján tiszteletére, később barokk stílusban átépítették. 1761-ben kápolnát építettek hozzá, 1831-ben és 1883-ban újították. Vitos Mózes szerint a Pap-hegyen hajdan templom állt. 1690-ben Thököly serege állomásozott itt, 1694-ben a tatárok dúlták fel. 1708-ban kuruc-labanc csata zajlott itt. 1719-ben a falut súlyos pestisjárvány sújtotta. A Nyerges-tetőn vívta élet-halál harcát 1849. augusztus 1-jén a Tuzson János őrnagy vezette honvédcsapat az orosz túlerővel és árulás következtében mind egy szálig elestek. Emléküket feliratos oszlop őrzi. 1860-ban árvíz sújtotta, 1887-ben csaknem az egész falu leégett. 1910-ben 1391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1403 lakosából 5 román kivételével mind magyarok.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma Árpád kori
  • A Nyerges-tetőn az 1849-ben elesettek emlékműve[2]
  • A Nyerges alatti részen több borvízforrás tör fel, sós forrását Sósszéknek nevezik
  • Itt található a Sószékfürdő nevű gyógyfürdő is.

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
  2. Képek Nyerges-tetőről a www.erdely-szep.hu honlapon. [2010. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 20.)