Mezőladány – Wikipédia

Ez a szócikk a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Ladány (egyértelműsítő lap).

Mezőladány
Mezőladány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Kisvárdai
Jogállás	község
Polgármester	Bartha Attila (független)[1]
Irányítószám	4641
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	899 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	80,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′48.283333333333, 22.21666666666748.283333°N 22.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′48.283333333333, 22.21666666666748.283333°N 22.216667°E
Mezőladány Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Mezőladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőladány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőladány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.

A vármegye és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Benk, kelet felől a folyó túlpartján fekvő Mátyus, délkelet felől a szintén túlparti Tiszakerecseny, dél felől Újkenéz, nyugat felől Tornyospálca (utóbbival szinte teljesen összenőtt), északnyugat felől pedig Mándok.

A térség fontosabb települései közül Mándok6, Tuzsér 12, Záhony 20, Vásárosnamény 22, Aranyosapáti 7,5, Benk 5,5, Eperjeske pedig 11 kilométer távolságra található.

Csak közúton érhető el, Mándok vagy Újkenéz érintésével a 4115-ös, Tornyospálcán keresztül pedig a 4111-es úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisvárdai letéréssel.

Mezőladány és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt a régi Őrmező falu Cserepes-Kenéz határrészén talált bronzkori eszközök is alátámasztják.

A falu az 1900-as évek elején Őr-Ladány és Őrmező települések egyesüléséből keletkezett.

az 1900-as évek elején egy 86 házból álló 450, nagyrészt ev. református lakosú kisközség volt. A falut az oklevelek 1332-ben említették először a pápai tizedlajstromban. 1480-ban a Bacskay család volt a település földesura. A 18-19. században több birtokos osztozott rajta: a gróf Forgách, gróf Vay, báró Horváth, a szatmári püspökség, Leövey, Jékey, Király, Pethő, Szuhay, Uzonyi és Eördögh családok. Református templomának építési ideje nem ismert. A faluhoz tartozott Endes puszta is.

Az 1900-as évek elején 131 házból álló 597, nagyobbrészt római- és görögkatolikus lakosú kisközség volt. 1435-ben kelt leleszi orsz.llt. oklevelében már Őrmező néven említik nevét. 1483-ban földesurai a Petneházy, valamint a Forgách családok voltak. A község Cserepes-Kenéz által kitelepülés céljából vásárolt határrészén az 1896-ban végzett ásatásokon bronzkor-ból származó eszközöket találtak.

• 1990–1994: Bakó Ferenc (független)^[3]
• 1994–1998: Bakó Ferenc (független)^[4]
• 1998–2002: Bakó Ferenc (független)^[5]
• 2002–2006: Bakó Ferenc (független)^[6]
• 2006–2010: Bakó Ferenc (Fidesz)^[7]
• 2010–2014: Ifj. Bartha Attila (független)^[8]
• 2014–2019: Bartha Attila (független)^[9]
• 2019–2024: Bartha Attila (független)^[10]
• 2024– : Bartha Attila (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 82,5%-a magyar, 17,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 25,8% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,8%, református 37,2%, görögkatolikus 17%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4% (13,4% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% cigánynak, 1,1% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,3% volt római katolikus, 40,2% református, 16,8% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,6% felekezeten kívüli (17,3% nem válaszolt).^[13]

• Evangélikus templom
• Zsidó temető

• Székelyszenterzsébet, Románia

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.

 Járványok,betegségek Őrladány,Őrmező,Endes településeken

Kelevény, himlő, kolera

Mezőladány a Facebookon