Szent István Tudományos Akadémia – Wikipédia

Szent István Tudományos Akadémia (SZIA)
Korábbi neve(i)Szent István Akadémia
Egyéb nevekSZIT
Alapítva1915.
Típustudományos testület
Székhely1053 Budapest , Veres Pálné utca 24.
Nyelvekmagyar magyar
Működési régióországos
Elhelyezkedése
Szent István Tudományos Akadémia (Budapest V. kerülete)
Szent István Tudományos Akadémia
Szent István Tudományos Akadémia
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 25″47.490461°N 19.057018°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 03′ 25″47.490461°N 19.057018°E
A Szent István Tudományos Akadémia weboldala

A Szent István Tudományos Akadémia (SZIA, 2004-ig Szent István Akadémia) a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályából 1915-ben alakult, 1916 januárjától működő katolikus tudós társaság, mely „a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú, önálló tudományos akadémiaként szerveződött meg”.[1] Az akadémia virágkora a két világháború közötti időszakra tehető, amikor számos tudományos előadás hangzott el az osztály- és közgyűléseken. Az előadások jelentős része nyomtatásban is megjelent. Számos tudományos társulattal – köztük protestáns szervezetekkel is – tartotta a kapcsolatot. A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak jelentős része egyben a Szent István Akadémiának is a tagja volt.

A második világháború utáni megváltozott környezetben a felolvasó előadások folytatódtak, de az 1951. január 25-én ajánlott tagok székfoglalójukat már nem tudták megtartani. A június 1-jei ülés az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) nyomására beszüntette működését. A SZIT igazgatóválasztmányi ülésein azonban 1953 szeptemberétől szórványosan, 1958-tól rendszeresen ismét elhangzottak előadások.

A rendszerváltást követően – több éves előkészítés után – hivatalosan 2003. március 10-én alakult újjá. 2004-ben felvette a Szent István Tudományos Akadémia nevet. Kánonjogilag tudományos testület, hivatalos nyilvános egyházi társulás (consociatio publica), amelynek fővédnöke Magyarország mindenkori prímása.

Szent István Akadémia

[szerkesztés]
Ami igazán katolikus, azaz egyetemes akar lenni, annak nem szétválasztó, hanem egyesítő, egybekapcsoló energiát kell kifejtenie.
– Giesswein Sándor

A Szent István Akadémia (1915–1951) a tudományok katolikus szellemű művelését tűzte ki célul.[2] Előzménye a Szent István Társulat – Ipolyi Arnold alelnök kezdeményezésére – 1885-ben életre hívott Tudományos és Irodalmi Osztálya, mely azzal a szándékkal jött létre, hogy a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi műhelyévé váljon. Harminc év elteltével ez a testület olyan jelentős tudományos tevékenységet tudott maga mögött, hogy 1915-ben Csernoch János hercegprímás a hatékonyabb munka összefogására javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály önálló intézménnyé alakuljon, Szent István Akadémia néven. A tagság feltétele a megválasztás, prímási jóváhagyás és székfoglaló tartása volt. Az osztályokat elnök és titkár, 1920-tól másodelnök vezette. Vagyonkezelésüket a Szent István Társulattal közösen végezték.

Osztályai

[szerkesztés]

Elnökei

[szerkesztés]
Kezdete Vége Elnök
1916. január 20. 1921. április 13. Giesswein Sándor
1921. május 7. 1933. február 7. gróf Apponyi Albert
1933. február 24. 1945. március 29. Serédi Jusztinián
1945. március 29. 1948. februárjáig az elnöki tisztet a két másodelnök,

Pataky Arnold és Angyal Pál töltötte be

1948 1951 Egyed István

Másodelnökei

[szerkesztés]
Kezdete Vége Másodelnök
1921. május 7. 1926 Székely István
1926. február 22. 1929 Concha Győző
1929. február 22. 1933 Négyesy László
1933. február 24. 1934. december 21. Hutÿra Ferenc
1935. december 13. 1940 Viszota Gyula
1941 1946 Pataky Arnold
1946 1949 Angyal Pál. Utána nem töltötték be.

Főtitkárai

[szerkesztés]
Kezdete Vége Főtitkár

(Egyben a SZIA Értesítője szerkesztői és a tagajánlások felelős kiadói.)

1916. január 20. 1938. augusztus 27. Reiner János
1938. október 21. 1947 Papp Károly
1948. február 1975 Réthly Antal. Utána 1998-ig nem töltötték be.

Szent István Akadémia tagjai betűrendben 1951-ig[3]

[szerkesztés]

Szent István Tudományos Akadémia

[szerkesztés]
A felszínes tudás eltávolít Istentől, az alapos tudás visszavezet hozzá.
– Louis Pasteur

Az Akadémia újjászervezése 1989 után kezdődött. A negyvenéves kikényszerített “szünet” után Horvát Adolf Olivér OCist professzor, az 1951 óta “tetszhalál” állapotában lévő akadémia egyetlen élő tagja közbenjárásával az akadémia újrakezdhette munkáját, mivel kánonjogi feloszlatására nem került sor. A szervezést 1998-tól irányító Stirling János fölvette a kapcsolatot Adolf atyával. 1999 és 2001 között elkészült az új alapszabály, melynek végleges változata szerint az akadémia egyházmegyei tudományos társulás, szokásjogi alapon az esztergom-budapesti érsekség főhatósága alatt.

2002. október 25-én – Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének jelenlétében – megtartotta XXXVIII. rendes közgyűlését. Az akadémia elnökévé az ötventagú testület Bolberitz Pált, a főtitkári tisztre Stirling Jánost választotta meg.

Hivatalos megalapítása 2003. március 10-én történt. A Szent István Tudományos Akadémia nevet 2004-ben vette fel. Tagsága zárt létszámú, legfeljebb 100 fő lehet. A rendes tagok (80 fő) mellett 10-10 tiszteletbeli és külső, határon túli tagja lehet. A tagság feltétele:

  • nemzetközileg jegyzett tudományos munkásság, valamint legalább kandidátusi fokozat.
  • egyházjogilag rendezett házasság – elvált családi állapot, zavaros magánélet kizáró ok
  • vegyenek részt aktívan a katolikus közéletben.

A tudományos munkásság alapján legalább két személynek kell ajánlania az illetőt. Ha minden rendben van, a közgyűlés dönt a jelölt felvételéről, a végső szót pedig a mindenkori érsek mint fővédő mondja ki. (2000-től Paskai László, 2003-tól Erdő Péter.)

Rendes tagjai

[szerkesztés]

Tiszteleti tagok

[szerkesztés]

Előadásai

[szerkesztés]

2003

  • Csapodi Csaba: Teleki Pál búcsúlevele
  • Bolberitz Pál : A magyar filozófia kezdetei - Nicolaus Cusanus recepciója Laskói Csókás Monedolatus Péter "De homine" című művében

2004

  • Dávid Katalin: A római Santa Maria Maggiore V. századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében
  • Naszlady Attila: Egyetemesség a tudományban
  • Sáringer Gyula: A rovarok nyugalmi állapotáról
  • Bognár Sándor: Quo vadis növényvédelmi akarológia
  • Császár Ákos: Ötven éve halt meg Szőkefalvi Nagy Gyula

2005

  • Adamik Tamás: József Attila: Medáliák című ciklusának szerkezete
  • Zlinszky János: Az alkotmány értéktartalma és a mai politika

2007

  • Csordás Eörs: A valláskülönbség akadálya a katolikusok és muszlimok között
  • Kerpel-Fronius Sándor: A nürnbergi orvosper ma is élő tanulságai

2008

  • Kuminetz Géza: A lelkiismeret a tomista bölcselet tükrében
  • Erdő Péter: Az egyházmegye kormányzása a püspöki szék akadályoztatása idején – Egy különleges eset: Meszlényi Zoltán káptalani helynökké választása

2011

  • Bognár Sándor: A bábaképző intézet szülészetétől az egyetemi katedráig

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Megújult a Szent István Akadémia. [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  2. ↑ Jól jellemzi ezt a korabeli sajtó híradása is: „A pozitív keresztény világnézeti alap hívta életre a Szent István Akadémiát. S ha van a heterogén vizsgálódási területeken dolgozó tudósok egyesülése számára közös alap, úgy a keresztény világnézetben való egybeforrottság bizonyára az. Csak a stúdiumába mélyen elmerülő elme előtt bontakozik ki a maga megigéző nagyszerűségében Krisztus szelleme, az isteni bölcsesség grandiózus mérete. A Szent István Akadémia illusztris tudós tagjainak névsora konkrét cáfolata annak a félművelt emberek száján forgó babonás jelszónak, hogy a kereszténység és a tudomány ellentmondóan kizárják egymást. Nagy lármával és sok lelkiismeretlenséggel sikerült a szociális helyzetükkel elégedetlen, mindenáron érvényesülni akaró tudatlanokra ráoktrojálni a frázist, hogy az a kereszténység, amely a modern tudományos vizsgálódásnak az alapköveit rakta le egyetemeivel, a tudományos haladás ellensége. Rendíthetetlenül hisszük, hogy a keresztény életszemlélet közösségének fundamentumán épült új akadémiánk munkálkodása új bizonyítékokat fog szolgáltatni annak igazolására, hogy a keresztény világnézet, mint a szociális élet minden területén, a tudományos búvárlat elmélyedéseinek terén is a legtermékenyítőbb impulzusokat fogja szolgáltatni.” (Magyar Kultúra, 1916. ápr. 5.)
  3. ↑ Első dátum a tagság kezdete; második dátum a társaság de facto megszűnése, az 1951 minden esetben a társ. megszűnése.
  4. ↑ Császár Ernő: Nevezetes polgárok. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  5. ↑ Ádám Antal adatlapja az MTA honlapján. [2007. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  6. ↑ PTE Orvoskari hírmondó
  7. ↑ Frenyó Zoltán akadémiai székfoglalója. fi.btk.mta.hu. [2019. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 28.)
  8. ↑ Magyar katolikus lexikon
  9. ↑ A Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjai sorába választotta dr. Rózsafalvi Zsuzsát. (https://pim.hu - a letöltés ideje 2022. december 6.)
  10. ↑ https://fi.btk.mta.hu/hu/intezeti-kiadasu-konyvek/1350-turgonyi-zoltan-szekfoglalo-eloadasa-a-szent-istvan-tudomanyos-akademian-2

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_István_Tudományos_Akadémia&oldid=27101240”