Vállaj – Wikipédia

Vállaj
Római katolikus templom
Vállaj címere Vállaj zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Mátészalkai
Jogállás	község
Polgármester	Vilmos István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4351
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	899 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	51,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 22° 22′ 56″47.7641624, 22.38218547.764162°N 22.382185°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 51″, k. h. 22° 22′ 56″47.7641624, 22.38218547.764162°N 22.382185°E
Vállaj Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Vállaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vállaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vállaj (németül: Wallei) község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

A vármegye kelet-délkeleti szegletében fekszik, a Kraszna folyó mentén, közvetlenül az Ecsedi-láp egykori területe mellett. Határszéle keleten és délen, összesen több mint 13 kilométer hosszan egybeesik a magyar-román államhatárral. A térség fontosabb települései közül Nyírbátortól 25, Fábiánházától 9, Nagyecsedtől pedig 11 kilométerre található.

A határ magyar oldalán csak két települési szomszédja van: észak felől Mérk, nyugat felől pedig Terem. A határ túloldalán a legközelebbi települések: kelet felől Börvely (Berveni), dél felől Csanálos (Urziceni), délnyugat felől pedig Csanáloserdő (Urziceni-Pădure). A legközelebbi nagyobb város a 11 kilométerre délkeletre fekvő Nagykároly (Carei).

Különálló településrésze a keleti határszéle közelében Ágerdőmajor.

Nyírbátor felől a 4915-ös, Mátészalka felől a 4918-as úton érhető el, előbbin határátkelőhelye is van Csanálos-Nagykároly felé. Ágerdőmajor csak önkormányzati úton érhető el a településközpont felől.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonal, de a vasútnak, a korábbi Ágerdőmajor megállóhely bezárása óta nincs megállási pontja a településen, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Tiborszállás megállóhely kínálja, mintegy 8 kilométerre északra.

Neve személynév eredetű. Feltehetőleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással.

Vállaj neve a 13. században tűnik fel a Kusalyi Jakcs család tagjainak birtokaként. 1335-ben már a Gutkeled nemzetségbeliek birtokaként szerepel az oklevelekben Vale alakban. 1354-ben a Gutkeled nemzetségbeliek sárvári monostorához tartozott.

1423-ban a Báthoriak nyernek rá királyi adományt, s így az ecsedi uradalom része lett, annak sorsában osztozott. A falu 1746-tól 1945-ig a gróf Károlyiak nagykárolyi uradalmához tartozott.

Vállaj történetének külön fejezetét jelenti a német anyanyelvűek betelepítése. Ennek előzményét az ország, s a legtöbbet szenvedő Szatmár vármegye akkori állapotában kell keresnünk: A 16. század, 17. századnak és a 18. század elejének török és Habsburg-ellenes harcai miatt, a gyakori járványok, árvizek, a szárazság és az ezek nyomában fellépő éhínség miatt Szatmár vármegye jelentős részén megfogyatkozott a munkaerőt jelentő jobbágylakosság létszáma. 1712-ben például Csanálos, Fény és Vállaj is rövidebb ideig lakatlanok voltak. A vidék földesura, gróf Károlyi Sándor már 1712-ben kérvényt nyújtott be a bécsi udvarhoz, hogy német telepeseket hozzon birtokára. Az első csoport a Duna és a Bodeni-tó közt elterülő ún. felsősváb (Oberschwaben) területekről 1712. július 14-én érkezett Nagykárolyba. Itt és a közeli falvakban 300 család (kb. 1400 fő telepedett le. Gróf Károlyi Sándor a nagykárolyi uradalomban hat sváb telepet hozott létre. Ezek: Nagykároly, Csanálos, Mezőfény, Nagymajtény, Kaplony és Mezőpetri. A betelepítést fia Ferenc, majd unokája Antal folytatta, egészen a 19. század végéig.

Vállaj sváb betelepítése Károlyi Ferenc korában, 1747 tavaszán kezdődhetett. Az idetelepülők zöme azonban más magyarországi falvakból érkezett, s csak elszórtan az anyaországból.

A község határában található még Ágerdő. A telekhely neve 1430-ban tűnik fel, ekkor egy Börvely határában fekvő erdőt hívnak így. Az Ágerdő név ma egy dűlőt és egy tanyai települést jelöl, Vállaj keleti határában, közel a román területen levő Börvelyhez.

1950 és 1955 között Vállaj Mérkkel volt egyesítve Mérkvállaj néven, a vállajiak kérésére azonban az egyesítés megszűnt.

• 1990–1994: Révész Antal (független)^[3]
• 1994–1998: Révész Antal (független német kisebbségi)^[4]
• 1998–2002: Révész Antal (független német kisebbségi)^[5]
• 2002–2006: Révész Antal (független német kisebbségi)^[6]
• 2006–2010: Vilmos István (független)^[7]
• 2010–2014: Vilmos István (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Vilmos István (független)^[9]
• 2019–2024: Vilmos István (független)^[10]
• 2024– : Vilmos István (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 61%-a magyar, 39%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 46,4% németnek, 2,1% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,3%, református 12%, görögkatolikus 2,8%, felekezeten kívüli 1,2% (16,3% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 18,1% németnek, 4,7% románnak, 0,8% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak és szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,2% volt római katolikus, 16,3% református, 2,9% görög katolikus, 2% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 2,3% felekezeten kívüli (25,7% nem válaszolt).^[13]

Vállaj nevezetességei:

• csűrök
• római katolikus templom, amelyet Foerk Ernő tervezett, 1918-ra készült el
• tó
• temetőkápolna
• első és második világháborús hősi emlékművek, málenkijrobot-emlékmű és Becsky Sándor emlékműve

• Fodor István, az Ericsson Magyarország exelnöke, az egykori Bölcsek Tanácsának tagja, a BKK Zrt. igazgatóságának volt elnöke
• Danku Csaba, jogász, a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese (2013-2014), 2014 és 2022 között helyettes államtitkár

• 
  A málenkij robot emlékműve
• 
  A tó a szigettel
• 
  Horgásztó
• 
  Cifracsűr
• 
  A templom légifotója
• 
  A római katolikus templom belső tere

• Vállaj önkormányzatának honlapja
• Vállaj az utazom.com honlapján
• Kardos Dezső: Vállaj község története Kiadta: Vállaj Önkormányzata, 2000. ISBN 9630062704