Berlini Nemzetközi Filmfesztivál – Wikipédia

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Internationale Filmfestspiele Berlin (Berlinale))
A Berlinale Palast, a versenyfilmek premierjeire szolgáló helyszín.
Fődíj	Arany Medve
Alapítás éve	1951
Ország	Németország
Székhely	Berlin
Fesztiválok
Első	1951. június 6–17.
Legutóbbi	2023. február 16–26.
Fesztiválok
Következő	2024. február 15–25.
Hivatalos weboldal
www.berlinale.de

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, más néven Berlinale, az egyik legfontosabb A kategóriájú filmfesztivál Európában és a világon. A fesztivált minden év februárjában rendezik meg 1951 óta. A versenyben azok a filmek indulhatnak, melyek a fesztivál kezdetét megelőző 12 hónapban készültek, és a gyártó ország határain kívül még nem találkoztak a közönséggel. A zsűri mindig nemzetközi összeállításban ül össze. A fődíj az Arany Medve, a zsűri különdíja az Ezüst Medve (a medve Berlin szimbóluma).

Az első fesztivál 1951. június 6-án nyitotta meg kapuit a Titania Palota moziban, akkor még Nyugat-Berlinben, mégpedig amerikai támogatással, és azt a szabad világ felé egyfajta kirakatnak szánták. A nyitófilm Alfred Hitchcock A Manderley-ház asszonya (Rebecca) című filmje volt, az alkotás női főszereplője, Joan Fontaine pedig az akkori fesztivál körülrajongott sztárja.
Hat évvel a második világháború befejezése után Berlin a keserves időszak után, figyelemre és nemzetközi elismerésre vágyott. Bár a város nagy része akkor még mindig romokban hevert, az újjáépítés kezdetét vette, hogy Berlin ismét annak a művész-metropolisznak a fellegvára legyen, amely a húszas években volt. A hatvanas évektől kezdődően folyamatosan fejlődött a város és vele párhuzamosan a filmfesztivál is, mely a hetvenes évekre már olyan nívót tudhatott magáénak, mint a Cannes-i és a Velencei filmfesztiválok.
A fesztiválon a politikai enyhüléssel párhuzamosan 1974-ben mutattak be először szovjet filmet, egy évvel később pedig az első film debütált az akkori NDK-ból. 1979-ben egy kisebb árnyék vetődött az akkori ceremóniára; a versenyen kívül bemutatott Michael Cimino film, a A szarvasvadász elleni tiltakozásul a Szovjetunió visszavonta benevezett filmjeit. Románia kivételével a többi kommunista ország is követte a szovjet példát és a delegációk kivonultak a vetítésről.
1991-ben, a német újraegyesülés után rendezték az első immár "összberlini" Berlinalét.

Mára a város ismét egy a világra nyitott és izgalmas kulturális színhellyé vált. Ennek fontos része a Berlinale, mely nem csak a város legnagyobb kulturális programja, hanem a nemzetközi filmgyártás egyik legfontosabb eseménye is. Évente több mint 80 országból 16 000-nél is több szakmabeli látogató – ideértve több mint 3600 újságírót – akkreditálja magát a Nemzetközi Filmfesztiválra. Ez egy igazi óriásrendezvény, de a találkozások és a beszélgetések ünnepe is egyben. Több mint 150 000 eladott belépővel a Berlinale nem csupán egy szakmai találkozó, hanem a világ legnagyobb közönségfesztiválja is.

2011-ben Isabella Rossellini vezette a zsűrit.^[1]

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíja az Arany Medve, melyet 1951 óta ítélnek oda a legjobb versenyben lévő alkotásnak. A fődíj rövidfilm kategóriában is kiosztásra kerül. A legjobb férfi illetve női alakítást az Ezüst Medve díjjal jutalmazzák. 2021-től a legjobb férfi és női alakításoknak járó díjakat megszüntetik, helyette a legjobb főszereplő és legjobb mellékszereplő kategóriában ítélik oda a díjakat.^[2] A többi nagy filmfesztiválhoz hasonlóan itt is kiosztásra kerül az úgynevezett FIPRESCI-díj, melyet a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége ítéli oda az általuk választott legjobb filmnek. A Berlinale Kamera kitüntetést 1986 óta osztják ki olyan személyeknek, akik nem érintettek közvetlenül a versengő filmekben, de valamilyen formában sokat tettek a fesztivál népszerűsítéséért. Szintén kiosztásra kerülnek az Tiszteletbeli Arany Medve díjak.

Bővebben: Arany Medve

• Arany Medve a legjobb filmnek
• Tiszteletbeli Arany Medve

• a zsűri nagydíja
• a zsűri díja
• legjobb rendező
• legjobb főszereplő
• legjobb mellékszereplő
• legjobb forgatókönyv
• kiemelkedő művészi teljesítmény (operatőr, vágó, zeneszerző, látványtervező, jelmeztervező)

• Berlinale Kamera
• Arany Medve a legjobb rövidfilmnek
• Ezüst Medve – a zsűri díja rövidfilmnek
• Német Művészmozik Szervezetének díja
• Panorama Publikumspreis, a Közönség-díj
• Kristály Medve a legjobb gyermekek részére készített filmnek
• Hullócsillag-díj a legjobb fiatal európai rendezőnek
• Teddy-díj a legjobb dokumentumfilmnek
• Teddy-díj a legjobb elsőfilmesnek
• Speciális Teddy-díj
• FIPRESCI-díj
• Ökumenikus Zsűri díja

• Alfred Bauer-díj (1987–2019)
• legjobb színész (1956–2020)
• legjobb színésznő (1956–2020)
• Ezüst Medve díj a legjobb filmzenének (2002–2007)

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál 1951 óta íródó történelmében, eddig egyetlen rendezőnek, a tajvani származású Ang Lee-nek sikerült kétszer elnyerni a fesztivál fődíját az Arany Medve-díjat: Az esküvői bankett (1992), illetve a világsikert arató Értelem és érzelem (1995) című alkotásokkal. Háromszor ismerték el Ezüst Medve-díjjal Mario Monicelli olasz filmrendezőt; a Családfők és csemeték (1956), a Kedves Michele (1975) és a Vaskos tréfa (1982) című filmekért, mint legjobb rendező. Carlos Saura spanyol rendező pedig kétszer érdemelte ki a legjobb rendezőnek járó kitüntetést (La Caza (1965), Borsmenta koktél (1967).

Két olyan filmrendező is van, aki egy Arany Medve és egy Ezüst Medve birtokosa; az egyik ilyen Miloš Forman, a világhírű cseh filmrendező, aki a Woody Harrelson főszereplésével készült Larry Flynt, a provokátor (1996) és a Jim Carrey nevével fémjelzett Ember a Holdon (1999) alkotásával érdemelte ki az elismeréseket. A másik rendező pedig az amerikai Paul Thomas Anderson (Magnólia (1999), Vérző olaj (2007)).

A férfi színészek között három olyan is akad, aki kétszer is elnyerte a legjobb színésznek járó Ezüst Medve-díjat: az első az Oscar-díjas amerikai Sidney Poitier volt, aki A megbilincseltek (1957) és a Nézzétek a mező liliomait! (1962) című filmdrámákban nyújtott alakításaiért jutalmaztak. Majd a francia Jean Gabin következett; Archimedes, a csavargó (1958), A macska (1971), legutóbb pedig a világhírű, kétszeres Oscar-díjas Denzel Washington csatlakozott, két életrajzi film, a Malcolm X (1992) és a világbajnok középsúlyú ökölvívó, Rubin „Hurrikán” Carter életét bemutató Hurrikán (1999) főszerepével.
A nőknél mindössze egy színésznőnek, Shirley MacLaine-nek sikerült a hasonló bravúr, a Kérd bármelyik lányt! (1958) és a Hova tűnt szép napok (1970) című filmekben nyújtott alakításával.

A Berlinale a magyar filmművészet szempontjából három neves filmrendező, Mészáros Márta, Szabó István és Enyedi Ildikó nevével hozható leginkább összefüggésbe. Szabó István, a külföldön is elismert rendező kétszer is nyert Ezüst Medve díjat a fesztiválon. Az elsőt 1980-ban a Bizalom című filmjével, akkor mint legjobb rendező érdemelte ki a rangos kitüntetést. Majd 1992-ben, az Édes Emma, drága Böbe című alkotásával rögtön két díjat is besöpört; a Zsűri különdíját és az Ökumenikus Zsűri különdíját.

Mészáros Márta az Örökbefogadás című alkotásával 1975-ben a fesztivál fődíját, az Arany Medve díjat nyerte meg. Ezenkívül a Kilenc hónap (1976) és a Napló szerelmeimnek (1987) című alkotásai érdemeltek ki elismeréseket.

A közelmúltban is voltak magyar filmek, melyek meghívást kaptak a német fővárosba; ilyen volt Koltai Lajos operatőr, rendező Sorstalanság (2005) című alkotása, Goda Krisztina Szabadság, szerelem (2006) című filmje és Bogdán Árpád Boldog új élet (2007) című műve, amelyet a Panoráma szekcióban mutattak be, és a rendező Elismerő oklevélben részesült.

2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című alkotása kapott meghívást a fesztiválra.

2017-ben Enyedi Ildikó Testről és lélekről című művének ítélték oda a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat.

• 
  Kino International
• 
  Cubix Kino
• 
  Delphi Filmpalast
• 
  Wim Wenders
• 
  Sharon Stone
• 
  Denzel Washington

A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini Nemzetközi Filmfesztivál témájú médiaállományokat.

• Hivatalos honlap (németül) és (angolul)
• Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Archiválva 2010. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben az Internet Movie Database-ben (angolul)