Endrőc – Wikipédia

Endrőc
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Vukovics Klaudia (független)[1]
Irányítószám	7973
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	321 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	31,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	11,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 55′ 38″, k. h. 17° 46′ 10″45.9271, 17.7695145.927100°N 17.769510°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 38″, k. h. 17° 46′ 10″45.9271, 17.7695145.927100°N 17.769510°E
Endrőc Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrőc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Endrőc (németül: Endritz, horvátul: Andrec, Androc) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Endrőc lényegében egyutcás zsáktelepülés Szigetvártól délre, közúton kizárólag a várost Sellye térségével (Drávafokkal) összekötő országútról leágazó 58 143-as számú mellékúton érhető el; a 6-os főút felől érkezőknek Teklafalut elhagyva kell balra fordulniuk. A faluba vezető út egyben a főutca is, amely a központban, egy szakaszon ténylegesen is a Fő utca nevet viseli, majd kelet felé továbbhaladva a Dózsa György utca nevet veszi fel; az út vonalvezetése csaknem pontosan nyugat-kelet irányú.

Északnyugati és déli szomszédjai, Teklafalu és Drávafok legegyszerűbben a sellyei országúton érhetők el a településről, délkeleti szomszédjába, Marócsára pedig földutak vezetnek. Nyugati irányból, Lakócsa felől, valamint észak és kelet felől (Bürüs és Szentegát irányából) több kilométeren át csak csatornákkal szabdalt lakatlan mezőgazdasági területek határolják a községet. A falu a szigetvári járás legdélebbi fekvésű települése.^[3]

Endrőc német neve Endritz, míg horvátul két alakot használnak: a felsőszentmártoniak Andrecnek, a lakócsaiak Androcnak hívják a települést^[4].

Endrőc nevét az oklevelek viszonylag későn, csak 1479-ben említik, mint Barcshoz tartozó települést; ekkor nevét Edderewe formában írták. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. A községet, mint lakott helyet, csak 1846-ban említik újra az írásos adatok.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

• 1990–1994: Szomorú József (nem ismert)^[5]
• 1994–1998: Szomorú József (független)^[6]
• 1998–2001: Szomorú József (független)^[7]
• 2002–2002: Horváth György (független)^[8][9]
• 2002–2006: Horváth György (független)^[10]
• 2006–2010: Éder József Jánosné (független)^[11]
• 2010–2014: Éder József Jánosné (független)^[12]
• 2014–2019: Éder József Jánosné (független)^[13]
• 2019–2020: Éder József Jánosné (független)^[14]
• 2022–2024: Vukovics Klaudia (független)^[15]
• 2024– : Vukovics Klaudia (független)^[1]

A településen 2002. január 13-án időközi polgármester-választást tartottak,^[8] az előző polgármester lemondása miatt.^[16] 2022. július 3-án ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani Endrőcön, mivel a korábbi településvezető 2020. október 22-én elhunyt.^[17]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 71,5%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% ukránnak mondta magát (28,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 1,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,4% (30,7% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 1,9% németnek, 0,3% horvátnak, 0,3% románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,7% volt római katolikus, 4,1% református, 1,6% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (32,5% nem válaszolt).^[19]

• ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)