Tarrós – Wikipédia

Tarrós
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Dömse Jenő (független)[1]
Irányítószám	7362
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	99 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 53″, k. h. 18° 08′ 32″46.28143, 18.1423146.281430°N 18.142310°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 53″, k. h. 18° 08′ 32″46.28143, 18.1423146.281430°N 18.142310°E
Tarrós Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarrós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tarrós község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Baranya vármegye északi határszélén, a Hegyhát tájegységben fekszik, Sásd városától északkeleti, Vásárosdombótól délkeleti irányban. Zsákfalunak tekinthető, mivel közúton csak ez utóbbi község déli része felől, a 611-es főútból kiágazó 65 178-as számú mellékúton érhető el.

Nevét eredeztetik a tarló szavunkból, más felfogás szerint Árpád fejedelem legidősebb fiának, Tarhosnak a nevéből. Az 1475-ös okiratban már Tarros néven említik. Az 1554-es egyházi összeírásnál található Tarrlós Bálint neve.

A német temető feltárásakor találtak olyan csontvázat, amely ülő helyzetben, zsugorítva volt elhelyezve, ez arra utal, hogy a sír kő-, vagy bronzkori. Így is bizonyítottnak látszik, hogy Tarrós, a megye egyik legősibb települése, amely állattartásból, mezőgazdaságból élő, máig kis zsáktelepülés. Infrastruktúrája elmaradott, de számos népi építészeti elemet is felfedezhetünk, amely a közeljövőben az idegenforgalom számára is érdekessé, vonzóvá tehetné a települést.

• 1990–1994: Waschler Zoltán (nem ismert)^[3]
• 1994–1998: Wascher Zoltánné (független)^[4]
• 1998–2002: Wascher Zoltánné (független)^[5]
• 2002–2006: Bagdán Levente (független)^[6]
• 2006–2010: Tóth Gyula József (független)^[7]
• 2010–2014: Valigura Ernő (független)^[8]
• 2014–2019: Balázs Bernadett (független)^[9]
• 2019–2024: Balázs Bernadett (független)^[10]
• 2024– : Dömse Jenő (független)^[1]

A településen a 2024. június 9-i önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert az élen szavazategyenlőség alakult ki a hivatalban lévő faluvezető két, független kihívója, Bónéné Vad Orsolya és Dömse Jenő között.^[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2024. szeptember 29-én tartották meg, minimálisan magasabb választói részvétel mellett, ami pedig Dömse Jenőnek kedvezett.^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 3% németnek mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, evangélikus 6,8%, felekezeten kívüli 14,3% (10,5% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 72,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 1% németnek (26,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25% volt római katolikus, 1,9% evangélikus, 1% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (62,5% nem válaszolt).^[13]