Martonfa – Wikipédia

Ez a szócikk a Baranya vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Martonfa (egyértelműsítő lap).
Martonfa
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Martonfa címere
Martonfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállásközség
PolgármesterBosnyák András (független)[1]
Irányítószám7720
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség209 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 57″, k. h. 18° 22′ 27″46.115950°N 18.374039°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 57″, k. h. 18° 22′ 27″46.115950°N 18.374039°E
Martonfa (Baranya vármegye)
Martonfa
Martonfa
Pozíció Baranya vármegye térképén
Martonfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Martonfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Martonfa (horvátul: Martofa (nagykozári), Mortona (erdősmároki)[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Baranya vármegyében, Pécsváradtól délnyugatra, a 6-os főút közelében fekszik. Lakott területe vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak az 56 119-es számú mellékúton érhető el, a 6-os főút, illetve a 6544-es út felől.

Története

[szerkesztés]

A falu és környéke már a bronzkorban lakott volt. Később kelták éltek e vidéken.

Martonfa nevét először 1015-ben említették a pécsváradi apátság alapítólevelében, Mortun néven.

A pécsváradi apátság alapítólevele szerint I. István király 1015-ben adta az apátságnak.

1158-ban II. Géza király visszaítéli az apátságnak Martonfalva tizedeit a pécsi püspökkel szemben.

1292-1297 körül az apátság idevaló jobbágyait említik.

A települést az Árpád-kortól folyamatosan magyarok lakták. A falu a török korban sem néptelenedett el.

Csak a 18. században telepedett itt le a környékre érkezett német telepesek közül néhány német család.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Mészáros Sándor (független)[4]
  • 1994–1998: Mészáros Sándor (független)[5]
  • 1998–1999: Mészáros Sándor (független)[6]
  • 1999–2002: Marcsó Zoltán (független)[7]
  • 2002–2004: Marcsó Zoltán (független)[8]
  • 2004–2006: Borhy Sándor (független)[9]
  • 2006–2010: Vörös Attila (független)[10]
  • 2010–2013: Vörös Attila (független)[11]
  • 2013–2014: Bosnyák András (független)[12]
  • 2014–2019: Bosnyák Attila András (független)[13]
  • 2019–2024: Bosnyák András (független)[14]
  • 2024– : Bosnyák András (független)[1]

A településen 1999. szeptember 5-én időközi polgármester-választást tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta (a lakosok egyetlen jelöltre szavazhattak).[7]

2004. szeptember 12-én újabb időközi polgármester-választásra került sor, [9] ez alkalommal az előző polgármester lemondása miatt.[15]

2013. május 12-én azért kellett Martonfán ismét időközi polgármester-választást tartani,[12] mert Vörös Attila korábbi polgármester az év első hónapjaiban lemondott,[16] tekintettel arra, hogy olyan köztisztviselői állásba került, ami összeférhetetlen volt a polgármesteri tisztséggel.[17]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
209
213
202
206
213
213
212
209
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 2% németnek mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 4%, felekezeten kívüli 11,9% (34,2% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,9% horvátnak, 4,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,7% volt római katolikus, 1,4% református, 0,9% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 16% felekezeten kívüli (51,6% nem válaszolt).[19]

A település jelene

[szerkesztés]

2015. július 31-én a kormány bejelentette, hogy a Magyarországra érkező menekültek nagy száma miatt két új menekülttábort kívánnak létesíteni, ezek egyike Martonfa külterületén kapna helyet. A bejelentés szerint a menekülttábor legfeljebb ezer fős befogadó-képességű, ideiglenes létesítmény lesz, és 2015 őszén már meg is nyílhat.[20][21]

A helyi és a környékbeli lakosok nem értettek egyet a döntéssel és tiltakozó demonstrációkat szerveztek. Ezek oka, hogy a kijelölt területen semmiféle közművesítés nincs, illetve az akkori bejelentés szerint a falu teljes lakosságának többszörösét telepítenék a volt lőtérre, mely mindössze néhány száz méterre van a település első épületeitől.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma - 1874-ben épült, Szent István tiszteletére szentelték fel.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  7. ↑ a b Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. szeptember 5. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  8. ↑ Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  9. ↑ a b Martonfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. szeptember 5. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  10. ↑ Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
  11. ↑ Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  12. ↑ a b Martonfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. május 12. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  13. ↑ Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  14. ↑ Martonfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  15. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  16. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  17. ↑ Itt vannak az időközi polgármester-választások eredményei (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2013. május 12. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  18. ↑ Martonfa Helységnévtár
  19. ↑ Martonfa Helységnévtár
  20. ↑ Archivált másolat. [2015. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
  21. ↑ Babos Attila: Hargitai János szerint Martonfa csak nyerhet a táborüggyel. Dunántúli Napló, 2015. augusztus 4.. [2015. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 4.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Martonfa&oldid=27405138”