Gyüre – Wikipédia

Nem tévesztendő össze a következővel: Györe (település).

Gyüre
Gyüre címere Gyüre zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Kiss Zoltán Bertalan (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4813
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	1182 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	78,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 17′48.183333333333, 22.28333333333348.183333°N 22.283333°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 17′48.183333333333, 22.28333333333348.183333°N 22.283333°E
Gyüre Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Gyüre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyüre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyüre község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

A vármegye északkeleti részén helyezkedik el, a Tisza bal parti oldalán, a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mintegy 60, Vásárosnaménytól 8 kilométerre északra.

A szomszédos települések: észak felől Aranyosapáti, északkelet felől a folyó túlsó partján fekvő Tiszavid és Tiszaszalka, dél felől Nagyvarsány (mellyel szinte egybeépült), délnyugat felől Ilk és Gemzse, nyugat felől pedig Lövőpetri.

Közúton a Záhonytól Vásárosnaményig vezető 4115-ös úton érhető el, Aranyosapátin vagy Nagyvarsányon keresztül.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 111-es számú Mátészalka–Záhony-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Gyüre vasútállomás a központ délnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a 4115-ös útból kiágazó 41 317-es számú mellékút (Vasút utca) biztosítja.

Gyüre nevét az oklevelek 1270-1290 között említették először az Isztokról idevezető úttal kapcsolatban.

A település a Baksa nemzetséghez tartozó Baksa fia Miklós birtoka volt.
A 15. században az Ibrányi család volt a település birtokosa.

A 18. század végén és a 19. század elején több birtokosa is volt: így a Gyulai, Ibrányi, Leövey, Erdőhegyi, Király, Soldos, Szuhay családok és Neupauer Sámuel volt itt birtokos.

A 20. század elején Erdőhegyi Lajos volt a település nagyobb földesura.

1978. december 31-én Varsánygyüre néven egyesítették Nagyvarsánnyal, de 1991. január 1. óta ismét önálló község.

A települési önkormányzat címe: 4813 Gyüre, Árpád út 22., telefonszámai: 45/481-811, 45/709-133, faxszámai: 45/580-011, 45/709-173, e-mail címei (melyek egy része feltehetőleg már elavult): [email protected], [email protected].

• 1991–1994:
• 1994–1998: Zsoldos Ferenc (független)^[3]
• 1998–1999: Bereczki Lajos (független)^[4]
• 1999–2002: Herczeg László (FKgP)^[5]
• 2002–2006: Herczeg László (független)^[6]
• 2006–2010: Zsoldos Tibor (független)^[7]
• 2010–2014: Zsoldos Tibor Attila (független)^[8]
• 2014–2019: Kovács Zsolt (független)^[9]
• 2019–2024: Kiss Zoltán Bertalan (független)^[10]
• 2024– : Kiss Zoltán Bertalan (Fidesz-KDNP)^[1]

A rendszerváltás utáni első önkormányzati választáson az akkor még Nagyvarsánnyal közös település polgármesterévé Szűcs Ilona független jelöltet választották,^[11] aki előtte, 1986-tól négy éven át már tanácselnökként is vezette az egyesített községet. A szétválás után Szűcs Ilona Nagyvarsány polgármestere maradt, Gyürén minden bizonnyal időközi polgármester-választást kellett tartani.

1999. augusztus 1-jén a településen ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, feltehetőleg az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt; a választáson az előző polgármester nem indult el.^[5]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 22,2% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 13,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, görögnek, szerbnek és bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 67,5%-a református. Görögkatolikus kb. 12,5%, római katolikus kb. 8%, míg más egyházhoz, illetve felekezethez kb. 6,5% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz, felekezethez sem, vagy nem válaszolt kb. 5,5%.^[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,3%, református 66%, görögkatolikus 10,3%, felekezeten kívüli 5,3% (5,1% nem válaszolt).^[14]

2022-ben vallásuk szerint 2,9% volt római katolikus, 52,8% református, 9,2% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (23,1% nem válaszolt).^[15]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szabolcs-Beregi Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (püspökség) Szabolcsi Főesperességének Szatmári Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Vásárosnamény római katolikus plébániájának fíliája. A miséket a település görögkatolikus kápolnájában szokták tartani.

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének (esperesség) Nyírszőlősi evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

• A Tisza és árterülete
• A vidiszegi Tisza-holtág horgászási lehetőséget nyújt.

• Református templom: 1800 körül épült, késő barokk stílusban. Tornyát az 1830—as években emelték.
• Görögkatolikus (Könnyező Pócsi Szűzanya-) kápolna.
• Millenniumi emlékpark.
• Hősi emlékmű: 1994-ben állították.
• Láczay-ház: 1828-ban épült, klasszicista stílusban. Egyszerű, oszlopos tornácú falusi lakóház.

• Harsányi Pál (1806–1883) író, költő, politikus.
• Árokháti Béla (1890–1942) hitoktató, egyházi karnagy.
• Galambos József (1900–1980) maratoni futó, olimpiai résztvevő
• Jalcs Irén (1963) Aranytoll és Emberi Hang díjas író
• Egressyné Szentpétery Zsuzsanna (1816–1888) színésznő

• Gyüre térképe Archiválva 2020. szeptember 22-i dátummal a Wayback Machine-ben