Farkasfa – Wikipédia

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Farkasfalva és Farkasdifalva.

Farkasfa
Közigazgatás
Település	Szentgotthárd
Alapítás ideje	1350, első írásos emlék
Városhoz csatolás	1983
Irányítószám	9981
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	255 m
Távolság a központtól	6,4 km
Elhelyezkedése
Farkasfa Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 13″, k. h. 16° 18′ 58″46.9035641, 16.31607546.903564°N 16.316075°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 13″, k. h. 16° 18′ 58″46.9035641, 16.31607546.903564°N 16.316075°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasfa témájú médiaállományokat.

Farkasfa (németül Farkischdorf, korábban Farkerstorff, szlovénül Farkašovci) egykor önálló község, 1983 óta Szentgotthárd része. Az Őrségben fekszik.

A középkorban a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. A falu lakói mellett ekkoriban igen sok szlovén is volt. A falu erdőirtás területén keletkezett.

Első írásos említése 1350-ből való Farkasfalua néven. A falva, ill. falu végződés lerövidüléséből lett a település neve Farkasfa. 1548-ban létezett Felső- és Alsófarkasfa is (Also et felsew Farkasfalwa). További említései 1581 utraque Farkasffalwa. A 14. században Nagykanizsa és Fölöstöm (Fürstenfeld) közötti kereskedelmi út itt is áthaladt, s itt volt az apátság vámszedő helye.

A falut a törökök 1664-ben felégették, de már korábban is adózásra kényszerültek lakosai, ha el akarták kerülni a pusztítást. Török támadás miatt pusztult el 1593-ban Alsófarkasfa. A 19. században számos szlovén telepedett le, akik a mai Muravidékről érkeztek. Bár etnikai közösségük nem tudott fennmaradni és néhány évtizeden belül asszimilálódtak, mindenesetre a településen élők legnagyobb része családnevén viseli szlovén származását még ma is (Bedi, Závecz, Zámodics, Zisko, Zakocs, Oravecz, Bölecz, Vajda, Skerlák, Düh, Zsilavecz, Hodics, Korpics, Kerécz) és sokan emlékeznek is szlovén gyökereikre.

Napjainkban a községnek vannak cigány lakosai is. Még ma is megtalálható az 1980-as években épült meteorológiai állomás épülete. Az állomás később is üzemelt személyzet nélkül. Az állomást mostanra felszámolták, az épület teljesen üres. 2000-ben épült a Szent Anna-templom, ez ma a falu legnagyobb nevezetessége.

Valamikor a faluban állt egy népi-műemlék ház, amit 1804-ben építettek. Azóta ezt lebontották és a szombathelyi múzeumfaluban építették fel újra.

A 2000-es években felmerült a falu önállósodási lehetősége Szentgotthárdtól, mivel más, a városhoz csatolt településhez képest (így Máriaújfalu, Rábakethely) távolabb fekszik tőle. Az erről kiírt népszavazás azonban nem a várt eredményt hozta, ezért a falu Szentgotthárd része maradt.

• Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 696. o. ISBN 963-85773-5-5  
• Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban (Budapest, 1932)

• Farkasfa története – Csuk.hu