Zaláta – Wikipédia

Zaláta
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterHekler Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7839
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség205 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség9,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 17° 52′ 60″45.816667°N 17.883333°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 00″, k. h. 17° 52′ 60″45.816667°N 17.883333°E
Zaláta (Baranya vármegye)
Zaláta
Zaláta
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaláta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zaláta község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban, Kemse és Sósvertike között.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Ormánság egyik legdélebbi elhelyezkedésű települése, központja alig másfél kilométernyire fekszik északi irányban a Drávától és a magyar-horvát országhatártól. Közúton három irányból – északról, Kemse felől, keletről, Piskó felől, valamint nyugatról, Drávasztára irányából – is megközelíthető, negyedik magyarországi szomszédjával, Sósvertikével viszont csak földutak kötik össze.

A horvátországi települések közül légvonalban a Verőce-Drávamente megyében fekvő, közigazgatásilag Szagyolcához (Čađavica) tartozó Ilmin Dvor, valamint az Eszék-Baranya megyében fekvő Martinci Miholjački fekszik a legközelebb hozzá.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a legegyszerűbben Vajszlón keresztül érhető el, az 5823-as úton; Sellye és Piskó-Vejti felől az 5821-es úton közelíthető meg.

A falu határában, a Dráva töltésén húzódik az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának a horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek 4. számú etapja érinti a települést.[3]

A települést 1970. decemberéig vasúton is meg lehetett közelíteni. Ekkor szűnt meg a forgalom az 1895. december 22-én átadott 976. számú Sellye – Drávasztára-Zaláta – Slatina vasútvonalon.

Vízrajza

[szerkesztés]

A település egyetlen számottevő vízfolyása a Gürü-csatorna, ami a Sellyétől illetve Csányoszrótól délre fekvő területek vizeit gyűjti össze és vezeti le a Drávába.

A község területén található még az Adravica, vagy Zalátai Ó-Dráva nevű Dráva-holtág, amely a Drávára közel merőlegesen helyezkedik el 18 hektárnyi területen. A holtág erősen benövényesedett, feliszapolódása előrehaladott állapotban van; vegetációja fajgazdag, de a környező területek mezőgazdasági művelése, illetve a nem elegendő vízutánpótlás miatt veszélyeztetett.[4]

Története

[szerkesztés]

Az 1332-ből származó írásos emlék Zalata, Zalate alakban írva említi a községet. Zaláta falu a Negol (Nygol) nemzetséghez tartozó Kőrösiek és a nemzetségi Kőrösmonostor birtoka volt. Egy 1332-es oklevél szerint a Kőrösiek itteni földjüket eladták Sztárai Pálnak, 60 M-ért. A falu és a hozzá tartozó Kápolna-puszta később a katolikus székes-káptalan birtoka volt. Az 1700-as években már iskolája is volt.

A világháború során harminchat zalátai halt hősi halált, de a későbbi kitelepítések nem érintették a falut. 1959-ben alakult meg a termelőszövetkezet, 1972-ben Vejti szövetkezetéhez csatolták, a falu tanácsát pedig 1977-ben egyesítették Vajszló tanácsával. 1991-től 2013-ig önálló önkormányzat, illetve körjegyzőség is működött, 2013-tól 2019-ig a Hiricsi Közös Önkormányzati Hivatal alá tartozó település volt. 2020-tól a Csányoszró Közös Önkormányzati Hivatal tagtelepülése.

1993 óta van falugondnoki szolgálat, és falubusz is segíti az itt élőket. Felújították az orvosi rendelőt, a járdákat és a temetői utakat. 1994-1998 között megépült a víztorony és a vízhálózat, az iskolaépület is ekkor kapott új vizesblokkot. 2006-ban bezárták az iskolát, az óvoda viszont tovább működik, harminc diák viszont kénytelen a vajszlói iskolába járni. Távlati tervekben szerepel az iskola újbóli megnyitása. Kevés a munkahely, a falu lakossága csökken.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szata János (független)[5]
  • 1994–1998: Hekler Tibor (független)[6]
  • 1998–2002: Hekler Tibor (független)[7]
  • 2002–2006: Hekler Tibor (független)[8]
  • 2006–2010: Hekler Tibor (független)[9]
  • 2010–2014: Hekler Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Hekler Tibor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Hekler Tibor (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Hekler Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
239
224
215
218
209
219
208
205
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,8% horvátnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 27,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (7,7% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 1,8% németnek, 0,9% horvátnak, 0,5% románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,1% volt római katolikus, 21% református, 0,5% evangélikus, 0,5% egyéb katolikus, 14,2% felekezeten kívüli (11,9% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom (műemlék)
  • Katolikus templom
  • Favázas gabonatároló (műemlék)
  • Háborús hősök emlékműve
    Háborús hősök emlékműve
  • Erzsébet királyné emlékére ültetett fák
    Erzsébet királyné emlékére ültetett fák

Híres emberek, akik itt születtek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
  4. ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Magyarorszag_holtagai/pages/008_drava.htm
  5. ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  10. ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  11. ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  13. ↑ Zaláta Helységnévtár
  14. ↑ Zaláta Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zaláta&oldid=27361126”