Máza – Wikipédia

Máza
Kossuth Lajos utca
Máza címere Máza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Radics Ferenc (független)[1]
Irányítószám	7351
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	1080 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	109,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 16′ 45″, k. h. 18° 24′ 15″46.27904, 18.404246.279040°N 18.404200°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 45″, k. h. 18° 24′ 15″46.27904, 18.404246.279040°N 18.404200°E
Máza Pozíció Baranya vármegye térképén
Máza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Máza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Máza község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Baranya és Tolna vármegye határán fekszik, a Kelet-Mecsek egyik, legyezőszerűen kiszélesedő völgyében húzódik meg. Erdők és gondozott mezőgazdasági területek fogják közre. Természeti adottságai igen jó lehetőséget biztosítanak erdei kirándulásokra, vadászatra, pihenésre.

Közigazgatási területén – annak legészakibb részén – a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad át; központja csak önkormányzati utakon érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Máza-Szászvár vasútállomás, ez közvetlenül a 6534-es út mellett helyezkedik el. Az állomástól nem messze ágazik ki az említett útból, nagyjából észak felé a Györére és azon át Izményre vezető 65 168-as számú mellékút.

A települést említő első írásos adatok 1235-ből valók. A későbbi századokban itt élő magyar és német népcsoportok kizárólag földműveléssel foglalkoztak, egészen az 1829-es bányanyitásig, melyet követően kialakult egy földművelő-iparos réteg is.

A település történetében fordulópontot jelentett az 1974. december 31-i dátum, amikor a megyehatár túloldalán fekvő, nagyobb lélekszámú és bányával rendelkező Szászvárral egyesítették Mázaszászvár néven. Ezzel Máza Tolna megyéből Baranya megyébe került át. A két község 1991. január 1. óta ismét önálló, de Máza továbbra is Baranya megyéhez tartozik.

• 1991–1994:
• 1994–1998: Bőhm János (MSZP-KDNP)^[3]
• 1998–2002: Bőhm János (független)^[4]
• 2002–2006: Bőhm János (független)^[5]
• 2006–2010: Pecze Gábor (független)^[6]
• 2010–2014: Pecze Gábor (független)^[7]
• 2014–2019: Pecze Gábor (független)^[8]
• 2019–2024: Pecze Gábor (független)^[9]
• 2024– : Radics Ferenc (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 11,7% németnek, 0,9% románnak mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,8%, református 3%, evangélikus 4,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,5% (34% nem nyilatkozott).^[10]

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 8,3% németnek, 7,1% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,1% volt római katolikus, 3,5% evangélikus, 2,6% református, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 22,3% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).^[11]

• Itt született 1951. október 25-én Mucha József válogatott labdarúgó
• Itt töltötte utolsó éveit 1964-ben bekövetkezett halála előtt Pávai-Vajna Ferenc geológus
• Itt töltötte gyermekkorát Szőke Viktória rádiós, és tévés műsorvezető, szerkesztő

• Máza Önkormányzatának honlapja
• Máza földhivatali adatai Archiválva 2011. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben

Ez a Baranya vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!