Škrip – Wikipédia
Škrip | |
A Radojković-torony és a Brač múzeum | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Supetar |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21410 |
Körzethívószám | (+385) 021 |
Népesség | |
Teljes népesség | 157 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 251 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 21′ 20″, k. h. 16° 36′ 10″43.355556°N 16.602778°EKoordináták: é. sz. 43° 21′ 20″, k. h. 16° 36′ 10″43.355556°N 16.602778°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Škrip témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Škrip falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Supetarhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől 21 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re délkeletre, Brač-sziget északi oldalán, a Splitskáról Nerežišćára vezető út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Škrip Brač szigetének egyik legrégibb települése és ősi székhelye. A Radojković-torony alapfalairól azt tartják, hogy azok i. e. 1500 körül épültek. A település helyén már az i. e. 6. században erődített település állt, melynek első lakói görög telepesek voltak. Az i. e. 4. században a görögök helyét az illírek vették át, akik megalakították első királyságukat. Ebből az időszakból származnak a települést egykor védő, erős falak maradványai, valamint a szigeten több helyen megtalálható halomsírok. A rómaiak az i. e. 1. században foglalták el a szigetet, de a sorozatos felkelések miatt a térséget csak 9-re sikerült konszolidálniuk. A római korból épületmaradványok mellett istenszobrok töredékei kerültek elő. A Radojković-torony alsó része római mauzóleum, melyről a hagyomány azt tartja, hogy Diocletianus római császár felesége és lánya Valeria és Prisca itt vannak eltemetve.
A horvátok a 7. században érkeztek erre a területre, mely a 9. századra egyik törzsük a Cetina és a Neretva között letelepedett neretvánok területe lett. 1000-ben átmenetileg velencei uralom alá került, de a 11. század második felében IV. Krešimir Péter király visszaszerezte a horvát királyságnak. 1102-ben a többi horvát területekkel együtt a horvát-magyar királyok uralma alá került. A következő két évszázadban a magyar, a bizánci és velencei területek határán fekvő sziget belsejében fekvő település élete aránylag nyugodt mederben folyt. 1420-ban Velence egész Dalmáciát megvásárolta a horvátok által akkor elismert horvát-magyar királytól Nápolyi Lászlótól, így Škrip is velencei uralom alá került. A 16. században a közeledő török veszély hatására Cerinić (Cerineo) család felépítette itteni várkastélyát és az ókori falakon felépítették a Radojković-várat, melyet a 17. században sietve bővítettek. A Cerinićek 1570-ben elkészült négyszögletes alaprajzú vára két magas tornyával abban az időben a sziget legnagyobb erődítménye volt.
A településnek Splitskával együtt 1668-ban 258, 1681-ben 211 lakosa volt. A 18. században a lakosság száma folyamatosan emelkedett, 1760-ra már a 400 főt is elérte. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 172 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
311 | 383 | 416 | 477 | 569 | 472 | 0 | 446 | 400 | 376 | 374 | 312 | 231 | 206 | 186 | 172 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az ókori alapokon épített Radojković-torony[4] évi tizenkétezer látogatójával az egyik legtöbbet látogatott múzeum az országban. Alapjai 1500 évvel időszámításunk előtt épültek. Alsó része a római korban épített mauzóleum. A legenda szerint Diocletianus császár feleségének és lányának a nyughelye. Falaira a 16. században várat építettek, melyet a 17. században bővítettek.[5]
- A főtéren áll a Cerinić család 16. századi várkastélya,[6] előtte két római szarkofággal. Négyszögletes alaprajzú építmény magas védőfalakkal és két magas toronnyal, melyek az északnyugati és a délkeleti oldalon állnak. A falakon és a tornyokon minden oldalról puskalőrések láthatók. 1570-ben építtette Mihajlo Cerinić, aki a spliti várat is befejezte. 1618-ban renoválták és a még hiányzó részeket is megépítették. Erre a keleti falon elhelyezett latin nyelvű tábla emlékeztet.
- Szent Ilona tiszteletére szentelt plébániatemplomát[7] 1768-ban kezdték építeni barokk stílusban és a 19. század elején fejezték be. Két legértékesebb képe a Palma által festett Szűzanya a szentekkel és Krisztus keresztre feszítése című alkotásai. A templom azért viseli Szent Ilona nevét, mert az itteni hagyomány új tartja, hogy Nagy Konstantin császár anyja itt született.
- A plébániatemplom mögött a temetőben található a 4. században épített Szentlélek templom.[8] A templom háromhajós, rusztikus épület, melyet a 17. században új apszissal bővítettek. A főhajóban késő reneszánsz profilozású oszlopok vannak elhelyezve, míg a szentély tágas apszisában barázdált reneszánsz félpilaszterek láthatók. A templomban több sír is található.
- A település olajmúzeuma az olívatermesztés és feldolgozás történetét, menetét és hagyományos eszközeit mutatja be. A Cukrov család már modern eszközökkel folytatja családi hagyományokat. A múzeumban kóstolási és vásárlási lehetőség is van.
- A temető szélén áll a 16. században épített reneszánsz Keresztelő Szent János-templom.[9] Egyhajós épület dongaboltozattal, mely mára ravatalozóvá van átalakítva.
Oktatás
[szerkesztés]A település alapiskoláját 1866-ban alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5003.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RSTI-0649.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1404.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1559.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1558.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5774.
Források
[szerkesztés]- Supetar város hivatalos oldala (horvátul)
- Supetar turisztikai irodájának honlapja (horvátul)(angolul)
- A Brač-sziget turisztikai honlapja[halott link] (horvátul)
- A sziget információs portálja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A škripi olajmúzeum honlapja (horvátul)
- Škrip nevezetességeiről (horvátul)
- Škrip – lijepa li si.. A Brač múzeum bemutatása (horvátul)