Mitlo – Wikipédia

Mitlo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMarina
Jogállásfalu
Irányítószám21 228
Körzethívószám(+385) 22
Népesség
Teljes népesség49 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 35′ 03″, k. h. 16° 04′ 47″43.584304°N 16.079747°EKoordináták: é. sz. 43° 35′ 03″, k. h. 16° 04′ 47″43.584304°N 16.079747°E
SablonWikidataSegítség

Mitlo falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Marinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 30, közúton 51 km-re, Trogirtól légvonalban 15, közúton 23 km-re északnyugatra, községközpontjától 8 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést és Szent Mihály templomát 1298-ban említik először.[2] A mai templomot 1406-ban építették. A 15. század elejétől évszázadokig velencei fennhatóság alatt állt. 1560-ban lakossága a török veszély elől elmenekült, ekkor szűnt meg önálló plébániája is.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 291, 1910-ben 384 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 75 fő volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
291 340 323 357 404 384 406 445 502 547 585 549 212 122 128 75

(2001-ben a lakosság Vinovac kiválásával csökkent. 1857-től 1971-ig Vinovac lakosságával együtt, 1991-ben Blizna Donja lakosságának egy részét is ide számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma[5] 1298 és 1560 között plébánia központja volt. A mai templomot 1406-ban építették gótikus stílusban. 1726-ban az egyházlátogatáskor Antun Kačić trogori püspök feljegyezte, hogy a templom romos és oltárképe félig szakadt.[2] 1806-ban, 1961-ben, 1975-ben és végül 1985-ben megújították. 2006-ban a templom hatszázadik évfordulóján hozzá vezető új utat és egy nagyobb parkolót építettek. Homlokzatán a bejárat mellett két kis ablak, felette kis lunetta és kereszt alakú ablakocska látható. A z oromzaton álló pengefalú harangtornyot 1910-ben építették. Boltozata gótikus, diadalívén egy nagyobb, a bejárat mellett egy kisebb kőből faragott szentségtartó található, A falmélyedésekben Szent Mihály és Jézus szíve szobrai (tiroli munka) található A templomban még Szent Mihály és Trogiri Szent János vászonra festett képei láthatók. Utóbbi kép Trogir korabeli ábrázolását is tartalmazza.[2] A templom körül ősi temető található benne, régi sírkövekkel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]