French
DeutschBračević – Wikipédia
| Bračević | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Muć |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21206 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 139 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 553 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 44′ 29″, k. h. 16° 24′ 26″43.741369°N 16.407218°EKoordináták: é. sz. 43° 44′ 29″, k. h. 16° 24′ 26″43.741369°N 16.407218°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bračević falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Split központjától légvonalban 26, közúton 43 km-re északra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északnyugatra, a Dalmát Zagora központi részén, a Vrba-patak és a Svilaja-hegység között fekszik. Településrészei: Ravna Vrba, Svilaja Bračevićka, Tisna Vrba és Viseć.
Története
[szerkesztés]Neve az azonos családnévből származik, mely egykor a település meghatározó családja volt, ma azonban már nem él ilyen nevű ember a faluban.[2] Más vélemények szerint a település a terület egykori ura, a Nepilić család által a Vrba-patak feletti magaslaton épített és először 1322-ben említett Brečevo váráról nevezték el a települést. A várat I. Lajos magyar király sikertelenül próbálta elvenni a családtól és az 1345-ben Kninben folyt tárgyalások után is a Nepilićek kezén maradt. A török uralom idején a települést a Tominának is nevezték. A térség 1685 körül szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a ferencesek Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikusokkal telepítették be.[3] A 18. században az ogorjei plébániához tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 537, 1910-ben 742 lakosa volt. 1882-ben elszakadt az orogjei plébániától, a zlopoljei plébánia része lett és ma is oda tartozik. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 182 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 537 | 502 | 507 | 521 | 578 | 742 | 742 | 895 | 782 | 764 | 700 | 588 | 400 | 267 | 205 | 182 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Bračević déli településrészén Visećen, a Križi nevű helyen állt a hagyomány szerint a régi Mindenszentek templom, ahol ma is látni a római és ószláv sírok maradványait két monumentális óhorvát kereszttel.[3]
- Közelében találhatók Brečevo középkori várának maradványai.
- A falu másik régi templomát a népi hagyomány Ričipoljéra, a Pribude, Crivac és Bračević hármas határ közelébe helyezi. A hagyomány szerint Szent Lukácsnak volt szentelve és a török rombolta le. Ezen a helyen ősi halomsírok találhatók, melyekről úgy tartják, hogy az egykori templomhoz tartozó régi sírok maradványai.[3]
További információk
[szerkesztés]- Muć község hivatalos oldala (horvátul)
- Ogorje.net:Bračević (horvátul)
- A zlopoljei plébánia története (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ogorje.net:Bračević hozzáférés:2016.04.09.(horvátul)
- ↑ a b c Franjevci-split.hr:Zlopolje – povijest župe hozzáférés:2016.04.09.(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
