Labin (Prgomet) – Wikipédia

Ez a szócikk a Prgomet községbeli Labin településről szól. Hasonló címmel lásd még: Labin (egyértelműsítő lap).

Labin
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Prgomet
Jogállás	falu
Polgármester	Ivan Skelin
Irányítószám	21 201
Körzethívószám	(+385) 22
Népesség
Teljes népesség	98 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	357 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 34′ 59″, k. h. 16° 15′ 00″43.583, 16.2543.583000°N 16.250000°EKoordináták: é. sz. 43° 34′ 59″, k. h. 16° 15′ 00″43.583, 16.2543.583000°N 16.250000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Labin falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Prgomethez tartozik.

Splittől légvonalban 19, közúton 33 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 8, közúton 13 km-re északra, Dalmácia középső részén a Zagorán, Trogir előterében fekszik.

Labin környékén már a történelem előtti időben éltek emberek. Erről tanúskodnak az erődített települések maradványai és a nagy számú halomsír.^[2] A 7. században a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt ez a terület, amikor avar-szláv támadás érte. Ennek eredményeképpen elesett a térség akkori legnagyobb városa Salona is. A dalmát Zagora termékeny földjén új lakosság, a mai horvátok ősei telepedtek le, akik magukba olvasztották az itt talált romanizált lakosságot. Egyházilag e vidék a spliti érsekség alá tartozott, a missziós munkát a bencés szerzetesek végezték. A horvát nemzeti királyok idejében e terület lakossága viszonylagos nyugalomban élt. Zvonimir király a Zagorán több birtokot adományozott az érsekségnek, köztük Labin (Albona), Radošić (Radosich) és Zmina (Smina, Muć) várait, melyek maradványai ma is megtalálhatók.^[3] 18. században Suhi Dolac, Radošić és Trolokve települések híveivel együtt Labin is a prgometi plébániához tartozott.^[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 508, 1910-ben 764 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 97 fő volt, akik főként mezőgazdaságból (szőlő, olíva) éltek és a prgometi plébániához tartoztak.

• Labin (Albona) vára Giljanovići településrésztől délre, az 514 méter magas Gradina nevű magaslaton állt. A vár valószínűleg az i. e. 8. és az i. e. 6. század közötti időben épült erődített településként kötőanyag nélkül rakott falakkal. Később a rómaiak, a bizánciak, majd a horvátok is megerősítették. Zvonimir király a 11. században a spliti érsekségnek adta. További sorsa ismeretlen. Ma már csak igen csekély nyomai láthatók a Gradina-hegy csúcsán. Hasonló erődített település állt a település határában Jurići településrész felett is.^[6]
• Szent Szilveszter pápa tiszteletére szentelt temploma amint azt a bejárat feletti bevésett felirat is mutatja 1870-ben épült a korábban leégett templom helyén. Külső formája megegyezik a prgometi plébániatemplommal, egyhajós épület meghosszabbított szentéllyel, félköríves apszissal. Főoltára márványból készült, oltárképe Szilveszter pápát a Kármelhegyi boldogasszony társaságában ábrázolja. A templomban található még a Kármelhegyi boldogasszony szobra (tiroli munka) és a Kisboldogasszony képe, valamint Szent Jeromos és Szent József képei (utóbbiak másolatok). A falon egy régi, fából faragott feszület is látható.^[3]

• Prgomet község hivatalos oldala (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
• Prgomet – Pregled povijesno-prostornog razvoja (történeti áttekintés) (horvátul)
• Trogir a történelemben – Várak és erődített települések (horvátul)