French
DeutschPisak – Wikipédia
| Pisak | |
 | |
| Pisak látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Omiš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21318 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 150 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 31 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 24′, k. h. 16° 51′43.400000°N 16.850000°EKoordináták: é. sz. 43° 24′, k. h. 16° 51′43.400000°N 16.850000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pisak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pisak falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 36, közúton 42 km-re, községközpontjától 17 km-re délkeletre, az Omiši Dinári-hegység lejtői alatt, Brač szigetével átellenben a tengerparton fekszik. Áthalad rajta az Adria-parti főút. Két településrészből Fistanićiból és Kuzmanićiból állt, melyeket az azonos nevű családokról neveztek el. Az Omiši riviéra egyik legjelentősebb kikötőjével rendelkezik
Története
[szerkesztés]A kis halászfalu Lokva Rogoznica egyik telepeként keletkezett feltehetően a 18. században, ekkor épült régi temploma is. Lakói a halászat mellett mezőgazdaságból éltek, melynek legfontosabb terményei a szőlő és az olajbogyó voltak. Halászkikötőjét a 19. században építették ki, de az egykori jelentős halászflottából mára kevés maradt. 1880-ban 48, 1910-ben 224 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1948 előtt Lokva Rogoznicához tartozott. 1962-ben kiépült az Adria-parti főút, a mai 8-as számú főútvonal, mely jelentősen fellendítette a turizmust. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 202 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 48 | 79 | 92 | 227 | 0 | 0 | 214 | 212 | 183 | 147 | 118 | 116 | 208 | 202 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Lokva Rogoznicához számították. Csak 1948-tól számít önálló településnek.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt római katolikus temploma a tenger feletti sziklaszirten áll. A 18. században építtette az omiši Franceshi Perinović család. Egyhajós épület kis szögletes apszissal, melyhez 1906-ban építették a harangtornyot. A harangtorony felül piramisban végződik, alatta a harangok szintjén mind a négy oldalon nagy íves nyílások találhatók. Homlokzata felett kőkereszt látható. Oltárnak képe Szent Márkot ábrázolja. Az 1962-es földrengésben megrongálódott, de helyreállították. 1999-ben teljes tetőzetét és belső terét felújították, ennek költségeit nagyrészt a hívek fedezték.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Lokva Rogzonica weboldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
- Az Omisinfo cikke a településről (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Omiš város hivatalos oldala Archiválva 2016. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Omiš város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
