Duge Njive (Vrgorac) – Wikipédia

Duge Njive
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVrgorac
Jogállásfalu
Irányítószám21275
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség71 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság490 m
Terület6,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 12′ 30″, k. h. 17° 13′ 03″43.208334°N 17.217406°EKoordináták: é. sz. 43° 12′ 30″, k. h. 17° 13′ 03″43.208334°N 17.217406°E
SablonWikidataSegítség

Duge Njive falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 18, közúton 22 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re nyugatra, Közép-Dalmáciában, a Biokovo-hegység délkeleti előterében, az A1-es autópályától délre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Duge Njive a 17. század végén a török uralom végével a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A település neve hosszú szántóföldet jelöl. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott. A zavojanei plébániát 1696-ban alapították, melynek Duge Njive is a része lett. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1880-ban 57, 1910-ben 246 lakosa volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. Röviddel a Független Horvát Állam megalakulása után 1941. április 17-én olasz csapatok vonultak be a vrgoraci területre. 1942. június 15-én rövid időre elfoglalták a partizánok, majd visszavonultak a Biokovo-hegységbe. Az olasz csapatok védelmét élvező csetnikek még ez évben a község több településén gyújtottak fel házakat és végeztek ki embereket, főleg nőket, gyermekeket és öregeket. Az anyakönyv szerint Duge Njive embervesztesége 30 fő volt. Olaszország kapitulációja után 1943-ban német csapatok szállták meg a vidéket. 1944. október 24-én a németek kivonultak és két nappal később Vrgorac környéke felszabadult. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 105 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 57 134 159 246 0 0 338 290 301 265 192 145 128 105

(Lakosságát 1857-ben, 1921-ben és 1931-ben Vlakához, 1869-ben pedig Dragljanéhez számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Béke királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1992-ben épült. Felszentelését 1992. szeptember 27-én Petar Šolić split-makarskai segédpüspök végezte. A templom betonból épült, csupán a homlokzatot burkolták kövekkel. A homlokzat feletti harangtorony is betonból készült, benne két harang látható.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)